Egyre több vállalat lép az elektromobilitás útjára, fontos számukra a költségek átfogó elemzése és a környezet védelme, de sok cég nem rendelkezik elektrifikációs szakértelemmel, sőt még tapasztalati tudással sem az elektromos autók használata és üzemeltetése kapcsán.

Gyakran a flottamenedzserre bízzák az elektromos átállás lebonyolítását, de egyre több multinacionális céggel találkozom, akik igyekeznek megtervezni az átállás teljes folyamatát és vezetői szinten képviseltetik magukat a projektben.

Szakmai véleményem szerint minden cégnek az ESG bevezetés részeként, ki kell dolgoznia egy elektrifikációs stratégiát, amely a fűtési rendszer elektrifikációjának vizsgálatával, a napelem telepítés optimális mértékének meghatározásával és egy energiahatékonysági (felül)vizsgálattal kezdődik. Aminek eredménye az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer keretén belüli megszerezhető kvóta bevétel is lehet optimális esetben.

A járműpark elektrifikációja lehet az első lépés, hogy megtanuljunk energetikai és közgazdasági szempontok szerint tervezni és a rendelkezésre álló adatokat elemezni..

Milyen főbb területeket kell megvizsgálni?

Kompromisszum nélkül elektrifikálható járművek

Járműpark futásteljesítményét vizsgálva, nem az éves futásteljesítmény a legfőbb szempont, hanem a munkanapok és hétvégék átlagos és maximális futásteljesítménye.

• Azt vizsgáljuk, hogy milyen munkakörök/személyek esetén fordul elő, hogy a potenciálisan beszerezhető elektromos járművek hatótávját meghaladó kilométert futnak az adott járművek, melyek elektromosra történő átállása kompromisszumokkal, a töltések tervezéséve jár.

A járművek töltéseinek hálózati kapacitás vizsgálata

Sok cégnél ez a legszűkebb keresztmetszet, különösen, ha (bér)irodaházban működik a cég és nem saját telephelyen.

• Ha már tudjuk, hány autót szeretnének elektrifikálni, akkor azt is tudjuk tervezni, hogy mennyi az éves töltési energiaigény.
• Ha telematikai eszközök támogatásával mértük meg a járművek szokásrendszerét, akkor azt is pontosan tudhatjuk, hogy mennyi elektromos áramot tudnánk a járművekbe táplálni, amikor a cég telephelyein tartózkodnak.

Dolgozók otthoni töltési lehetőségeinek felmérése

Fel kell mérni a dolgozók körében, hogy kik azok, akik képesek lennének megoldani, hogy éjszaka és/vagy csak hétvégén is tudják tölteni járműveiket. Igen, a konnektorról, ami sok esetben elegendő a napi munkába járás alatt felhasznált áram pótlására.

• 10A áramerősséggel akár 130 kilométer megtételére elegendő áram vételezhető egy éjszaka alatt, 16A áramerősség mellett, pedig akár 200 kilométer is lehet.

Publikus töltőhálózati igény meghatározása

Ha már ismerjük az otthontöltési lehetőséggel rendelkező kollegák számát, akkor a telematikai adatok ismételt elemezésével (Skyguard Elektrifikációs kalkulátor) kiszámolható kollegánként, hogy hány publikus töltésre lenne igény, hétköznapokon és hétvégéken éves szinten.

Javaslom, hogy a publikus töltést csupán a töltések 10-15%-ra tervezzük, mert különben értékes munkaidőt, vagy - ami még rosszabb - szabadidőt használunk fel, miközben extrém drágán, a fosszilis autók költségszintjén tudunk autózni.

Töltési költségek kalkulációja

Miután ismerjük a járművek energiaigényét, a potenciális töltési helyeket és az ott töltött időt is (mennyi ideig áll a jármű adott helyen), az adatok elmézésnek köszönhetően kiszámolható akár járművenként is, hogy mennyibe fog kerülni a járművek töltése. Telephelyek

Azaz a járművek beszerzése előtt modellezni tudjuk, hogy mennyi üzemanyag-megtakarítással és egyben szén-dioxid csökkenéssel számolhatunk a flotta elektrifikációjával.

🤔 Érdekes, hogy még mindig energetikáról és adatelemzésről beszélünk és még nem került szóba a járművek beszerzési ára vagy az autók lehetséges típusai sem.

Iratkozzon fel szakmai itt hírlevelünkre!